Megint eltelt egy hónap. A kulcskérdés nem változott: eladjuk a házat vagy ne adjuk? ...komolyan már ott tartok, hogy feldobok egy pénzt vagy elmegyek jóshoz egyetlen egy szó erejéig: igen vagy nem....
Nyah de addig is hosszú és eseménydús lesz a Március. 2 hét múlva Dédi 80. szülinapja alkalmából gyűlik össze a család apraja-nagyja és készülni kellene valamivel...Aztán csajok szülinapja 4 hét múlva...zsúrt szervezek + ajcsik... és apával szeretnénk mindenképpen március végén, április elején elmenni pár napra fújni egyet.
Ezt leszámítva, soha ne legyen rosszabb. Csajok jól vannak. Rebinek már a 9. foga esett ki. Hihetetlenül gyorsan jön neki. Szegénykém már az utolsó kettőt ő húzta ki, annyira gyakorlott a dologban. Nagyon elveszi az energiáját a fogváltás, egész februárban betegeskedett. Nem is mentünk usziba. Szerencsére semmi komoly nem volt, de folyamatosan felsőléguti cuccokkal küzdöttünk. Ugye a fogváltással járó kellemetlenségek miatt étvágytalan is időnként. Annyira vékonyka...
Dodó étvágya viszont törhetetlen:-) Ami vele kapcsolatban aggaszt, hogy hihetetlenül nyafis lett. Ne szuszogjunk, ne csámcsogjunk, mert őt az idegesíti. Sőt, ha Rebi énekelget, hagyja abba, mert neki az nem tetszik. Naggggyon türelmetlen lett....
Én pedig nagyon várom már a tavaszt, a madárcsicsergést a bárányfelhők látványát....
2010. március 1., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)