2009. április 2., csütörtök

A négy évesek

Furcsa és meglepő módon ma két hír is kerül a blogomba. Mivel ezt írtam később, így ez kerül a csúcsra, ez lesz a vezető hír: Rebeka és Dorina 4 éves lett!!!

Nagyon várták a születésnapjukat, amely most kivételes alkalomból a nagyszülőknél lett megtartva. Szombatra esett a nagy nap (március 28), mely nem csak a csajok szülinapja miatt lett számomra jeles nap, hanem ezen a napon lehetett igazán érezni a tavasz kezdetét.

A lányok a várvavárt tortájukat kapták (ovis jelük) Dorina pöttyös gombát, Rebeka pedig piros szivecskét. Szép számban kaptak ajándékot is, de most a karácsonyi játékdömping után, kértem, hogy inkább ruhák, könyvek legyenek előnybe részesítve.

Igazi nagylány módjára sajátkezűleg szeletelték a tortát és igazi boldogság sugárzott az arcukról, miközben énekeltük a happy birthday-t.

A szép tavaszi napnak köszönhetően budapesti kiruccanással, állatkert látogatással, játszóházzal és egész napos - a csajoknak való szófogadással leptük meg őket. :-)























Hihetetlen, ahogy telik az idő, már annyira távolinak tűnik a mászó, totyogókoruk. Ma már tornára és úszni járnak, hamarosan jobban tudnak angolul, mint én és mindjárt mehetek velük menyasszonyi ruhát nézni.
Annyira aranyosak, okosak, szépek, pont amennyire kell szófogadatlanok a lányok. Egy anyának ugye elfogulatnak kell lennie??? Minden maradjon így...

A tervek

Azt hittem, mikor tavaly ősszel megvettük a városzéli, madárcsicsergéstől zajos, nyugalommal bélelt, friss levegővel teli telkünket, hogy végre megállapodhatunk. Megterveztük a házunkat, ahol már a mostani házunk hátrányait egyrészt kiküszöböljük, másrészt akár egy kistesónak is helyetadva kényelmesen elférünk. Jöhetnek 10 év múlva az udvarlók:-) persze csak is fehér lovon!!!! és mi nyugalomban, ugyan némi hitellel a hátunk mögött boldog családként élnénk dolgos hétköznapjaink és családi hétvégéink.

Igen ám, de a válság hozzánk is bekopogtatott. Ugyan nem akartuk beengedni, de piszkos módon megtalálta a gyenge pontjainkat és addig-addig munkálkodott, míg teljes valójában mindennapjaink, életünk részévé vált. Az utolsó tőrdöfést a szocpol elvesztése jelenti.

Álmaink háza, családunk gyarapodása, terveink megvalósulása álom marad.
Fegyelmezetten viselem a kudarcot, hisz sokkal-sokkal nehezebb helyzetben lévő emberek élik mindennapjaikat, napi gondokkal küzdve a megélhetésért, így csendben átértékelem a jövőt.
A háztervet pedig bekereteztetem - ugyan kicsit drága kép lesz - de a miénk....
-------------------------------------------------------------------------------
04.28. Jelentem mégis találtunk egy gyenge hajszálat, abba kapaszkodunk és húzzuk egyre közelebb magunkhoz álmaink házát...még van remény!!!!:-)